Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályvezetője elsőként ismertette a tavalyi bejelentett munkabalesetek számát, okait, megelőző intézkedéseket. 
Országosan 2023-ban bejelentett munkabalesetek, a MÁV Zrt. csak érdekességként:

A munkabalesetek védelmi megoldásainak megfelelőssége az Egyéni Védőeszközök esetében:

Itt szeretném felhívni a kollégák figyelmét az egyéni védőeszközök használatának fontosságára. A táblázatból kitűnik, hogy a sérültek több mint 50%-a rendeltetésszerűen használt ilyet. Viszont szomorú az a tény, hogy 757 sérültnek volt lehetősége védőeszközt használni, de nem vigyáztak a saját testi épségükre! Még mindig sok azon munkavállalók száma, akik nem kapnak, vagy alkalmatlan védőeszközt kapnak a munkáltatójuktól. 

Az előadó felhívta a figyelmet a munkavédelmi képviselők munkabalesetek kivizsgálásban történő részvételére. Jelezte, hogy 2015-ben 21.088 munkabaleset esetében 9.340 esetben NEM VOLT a cégnél képviselő és 1.329 esetben nem vettek részt a kivizsgálásban, addig 2023-ban a 20.658 esetből már csak 5.005 esetben NEM VOLT képviselő, viszont sokkal többen, 5.586 esetben NEM VETTEK RÉSZT a kivizsgálásban!
Tájékoztatott a munkavédelmi bírságok emelkedéséről, mely

• 100 ezer forinttól 100 millió forintig terjed. 
• Mikro- és kisvállalkozásnál valamint természetes személy esetében 25 millió forintig
• középvállalkozásnál 50 millió forintig.
• Munkavállalóként a kiszabható 100 ezer forintos minimum húsbavágó lehet!

Többek között felhívta a figyelmet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet módosítására, melyben a 7.§ (8) pontja módosult, valamint új (8a) és (8b) ponttal kiegészült:

(8) *  A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő munkahelyeken.
(8a) *  A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
(8b) *  A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999.(XI.3.) EÜM rendelet 4.§.(1),(2) bekezdése is módosult:

4. § *  (1) *  A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg.
(2) *  Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc.

Beszéde végén ismertette a MUNKAVÉDELEM NEMZETI POLITIKÁJA 2024 – 2027 időszakára szóló terveket. Melyből az átfogó első pont így hangzik:

A munkával összefüggő megbetegedések és balesetek hatékonyabb megelőzése, „zéróelképzelés” közelítése a zöld és digitális átállás megvalósításával

• Munkáltatók ösztönzése/támogatása a munkavédelem magasabb szintjét lehetővé tevő korszerűbb technológiák, munkaeszközök, biztonsági berendezések és védőeszközök beszerzésében;
• A munkavédelmi hatóság hatékonyságának fejlesztése és fenti célok megvalósításának támogatása;
• A munkavédelmi képviselők képzésének támogatása;
• Tájékoztatás, munkavédelmi szemléletformálás és a meglévő szabályok és iránymutatások érvényesítésének megerősítése, különösen a mikrovállalkozásoknál;
• A digitalizáció erősítése, munkavédelmet érintő bejelentések elektronikus támogatása

És ez csak az első pont! Jók a célkitűzések, várjuk a megvalósítást.

Adamek Viktória, a Prevor GmbH vegyésze "Kockázatok és hatékony megoldások a vegyvédelemben" címmel tartott egy magával ragadó előadást.
Az előadó többek között hangsúlyozta, hogy a vegyszeres baleseteknél nagyon fontos az IDŐFAKTOR! A sérülés súlyossága azáltal növekszik, minél nagyobb a szennyezettség időtartama. A kémiai égést után, érintkezést követő 

• első 10 MÁSODPERCBEN a külső szövet ellenáll akár a bőr felszínén, akár a szemben
• 10 MÁSODPERC – 1 PERC között az anyag behatol a szervezetbe, de a sérülés még mindig visszafordítható
• 1 PERCEN TÚL visszafordíthatatlan következmények lépnek fel, melynek mértéke, súlyossága nagy mértékben függ az anyag tulajdonságaitól

Azonnali vizes lemosásra van szükség. A Prevor kifejlesztett egy olyan vizes lemosót (Diphoterine), mely a felületi lemosás közben megállítja a kemikália terjedését és eltávolítja, kivonja a vegyszert a szövetekből.

Mészáros Balázs, a MUFOSZ elnöke ( Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szakemberek Egyesülete ) előadásában a munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltéséről, pontosságáról és a munkabalesetek kivizsgálásáról beszélt. 
Nem súlyos munkabaleset esetén a kivizsgálás munkabiztonsági szaktevékenység, vagyis munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező szakember részvétele szükséges az elvégzéséhez. A munkabaleset bekövetkezéséről és a kivizsgálásról a foglalkozás – egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát és a munkavédelmi képviselőt tájékoztatni kell, részvételüket lehetővé téve.

Súlyos munkabaleset esetén a kivizsgálás munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Az előbbi munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező szakember közreműködésével valósul meg. Utóbbi a foglalkozás – egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részvételét teszi kötelezővé.
Munkabaleseti jegyzőkönyvet már 1 táppénzes nap miatt is ki kell tölteni. 3 napon túli táppénzes napok esetében a hatóságok felé jelenteni kell. A munkabaleseti jegyzőkönyveket nem csak a szakhatóság vizsgálja, hanem a TB is! A munkabaleseti jegyzőkönyveket 5 évig meg kell őrizni.

Nyilvántartást tartalmazó segédanyag elérhető a  http:/mvff.munka.hu/#/munkabalesetek felületen, ahol kitölthető a munkabalesetek kivizsgálása lépésről-lépésre. A magyarország.hu oldalon is van erre lehetőség, de a program hiányos. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy ezen a felületen az üzemiség elismerésére történő kérelem benyújtása viszont gyors, és precíz. 

Utolsó előadóként Gerei Ádám, a MAPA Professional munkatársa a Generációk harca a munkahelyeken címmel tartott előadást. A jelenleg együtt dolgozó generációk megoszlása ma Magyarországon:

A BB azaz Baby Boomer generáció tagjai 1946-1964 között születtek

• az X generáció tagjainak szülei
• rangidősek, szocializmusban nevelkedtek
• rang, fizetés, presztízs motiválja őket
• a rendszerváltás körükben bizonytalanságot szült
• hierarchikus felépítés, a munka az első

Az X generáció tagjai 1965-1979 között születtek

• a kései Y generáció, valamint a Z generáció szülei
• digitális bevándorlók, akik alkalmazkodnak a környezetükhöz, de félig a múltban élnek
• általában nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak
• lojálisak, nem nagy igényűek, nehezen váltanak
• maximalisták

Az Y generáció tagjai 1980-1995 között születtek

• az „ezredfordulós” generációnak is nevezik őket
• a „technológia Őrültjei”, követik a trendeket, kísérletezők
• az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele
• nem hajlandóak robotolni, 
• magától értetődik számukra: WORK-LIFE BALANCE /munka-magánélet egyensúlya/
• olyan világban váltak felnőtté, ahol örökké sietniük, önmagukat megvalósítaniuk kell, karriert kell építeniük

A Z generáció tagjai az 1995-2007 között születtek

• beleszülettek a digitális technológiák világába
• az internet digitális bennszülöttjei, ez az első generáció, akik még nem tudják milyen volt csak lexikonban keresni
• egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokások. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási – oktatási módszerek területrén
• a tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához
• TIKTOK, Facebook stb.

A különbségek ismertetésére használják az úgynevezett Colombo hatást. Míg a BB és X generáció megnéz egy 60-90 perces Colombo-filmet, addig egy Z generációs 300-500 videót pörget át!
A BB és X generáció tagjai ragaszkodnak a jól bevált módszerekhez, szokták mondani, hogy a hátukon fát is lehet vágni, akkor is teljesítik a feladatot az egészségükkel nem törődve, addig az Y generációnak már ÉN időre van szüksége, a lojalitást, engedelmességet nem ismeri. A Z generáció tagjai mivel beleszülettek a digitalizáció világába, nagyon kényelmesek. Ha valami nem tetszik nekik, munkahelyet váltanak. Nem szerepel a szókincsükben a kitartás. 
Ezeket a nagyon különböző generációkat egy munkahelyen foglalkoztatni, esetleg azonos pozícióban is, jelentős kihívás elé állítja a munkáltatókat. A munkahelyek megváltoztak és folyamatosan változnak. A kitartó, szívós, idősebb generáció egyre kevesebbet bír, míg a fiatalabb, erősebb generáció egyre kevesebbet hajlandó dolgozni! 
              
70-80 évvel ezelőtt a korfa fenyőfa formát mutatott - azaz kevesebb volt az idős lakosság, sok a fiatal – addig ma már urna alakú a korfánk: egyre tovább élnek az idősek, és ezzel szemben egyre kevesebben születnek. Ez a tendencia főleg a fejlett társadalmakra jellemző. Így a kihívás az, hogy hogyan és meddig foglalkoztassuk az idősödő generációkat. 

Benséné Heim Carmen
MÁV Zrt KMvB tag