Eddig is partnereinkként tekintettünk rájuk, ezután sem lesz másképp: köszöntjük a KSZ-aláírók között azokat a társ-szakszervezeteket, amelyek az Alkotmánybíróság friss döntése nyomán most reprezentatívvá váltak a MÁV-Volán csoportnál!
Ezáltal pedig aláírhatják a kollektív erejű megállapodásokat, kollektív szerződés módosításokat. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a MÁV-Volán csoport vállalatainál is lényegében az a szakszervezet számít reprezentatívnak, amelyik taglétszáma eléri az adott vállalatnál foglalkoztatott munkavállalók 10%-át. Természetesen, az együttműködés feltétele továbbra is az, hogy tagtársaink foglalkoztatási körülményei minden szempontból javuljanak!
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bekezdésének egyik szövegrészét, a törölt szövegrész már a folyamatban lévő perekben sem alkalmazható.
Ezek alapján a 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bekezdésének új szövege:
(8) Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni.
A könnyebb értelmezés érdekében mutatjuk a fent hivatkozott (2) bekezdést is:
(2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,
b) munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.
"Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyta a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság), annak rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás) és normatív jellegét (a kollektív szerződés jogszabályszerűen viselkedik az érintett munkáltató összes, munkaviszonyban álló munkavállalója számára). Ez a szabályozási megoldás tehát nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek. Az Alkotmánybíróság ezért a törvény szövegrésze megsemmisítéséről rendelkezett, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben."
