Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Jogellenesen rúgta ki tagtársunkat a munkáltató!


A VDSzSz Szolidaritás természetesen azonnal a segítségére sietett, és keresettel támadta meg a munkáltató döntését. Az Egri Törvényszék végül jogellenesnek minősítette tagtársunk munkaviszonyának megszüntetését. Az eset súlya miatt mindenképpen indokolt az ítélet (és a jogi helyzet) rövid elemzése.

Jogellenesen rúgta ki tagtársunkat a munkáltató!

Az új Mt. 8. § (3) bekezdése – az egyébként alapjognak számító – véleménynyilvánítás szabadságát a munkavállalók esetében jelentősen korlátozza. Ezt mindenképpen érdemes megjegyezni és ennek megfelelően óvatosnak lenni, különösen a közösségi média (pl. facebook) használata során.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló ezt a jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Tehát önmagában – a tényleges érdeksérelem bekövetkezte hiányában is – már maga a veszélyeztetés is alappal válthatja ki a munkáltatói szankciót (esetünkben a munkaviszony megszüntetését).

Kollégánk a pandémia első hullámában egy belső levelezésben élt a véleménynyilvánításhoz való szabadságával egy (talán nem túl szerencsés, de legalábbis félreérthető) hozzászólás megtételével. Ezt a munkahelyi vezetői – minden egyéb a munkáltatónál megszokott vizsgálat és eljárás elhagyásával, harmincéves vasúti múltját semmibe véve – szinte azonnal (mondhatni statáriális módon) a legsúlyosabb szankcióval (élve az új Mt. 77. § (5) bek. b) pontjával, végkielégítés megfizetésének mellőzésével) torolták meg. A VDSzSz Szolidaritás természetesen azonnal tagja segítségére sietett és keresettel támadta meg a munkáltatói döntést.

A bíróságnak a perbeli esetben mindenekelőtt abban kellett állást foglalnia, hogy a munkáltató belső levelező rendszerében tett hozzászólás tekinthető-e a kiemelt védelemben részesülő szabad véleménynyilvánítás gyakorlásaként vagy megvalósítja a felmondás törvényi feltételeként meghatározott, a munkaviszony megszűntetését megalapozó munkavállalói magatartást. Vizsgálni kellett, hogy a felperes magatartása (hozzászólása) a munkáltató jó hírnevét, gazdasági érdekeit – objektív mérce szerint (tehát nem holmi vélelem alapján) – súlyosan sértette vagy veszélyeztette.
A bíróság megítélése szerint a munkavállaló közlése egy szakmai vita során történt, az alperes munkatársai körében, amely nem tekinthető nyilvános közösségnek.

A Törvényszék azt is megállapította – a munkáltató álláspontjával szemben –, hogy nem állítható kétséget kizáróan a véleményszabadságával élő felperes rosszhiszeműsége sem. A véleménynyilvánításának stílusa nem minősült sem trágárnak, sem konkrét személyre nézve (értve itt a vasútvállalat vezetőit) bántónak. A felperes a hozzászólásában véleményét (tehát nem tényt állított) – mondhatni kritikáját – nyilvánította ki, amely önmagában nem tilalmazott a munkaviszonyban sem.
A perben kifejtett álláspontunkkal megegyező módon a bíróság azt is kifejtette, hogy a munkáltató nem bizonyította, hogy a felperes véleménynyilvánítása a jó hírnevét, vagy a gazdasági érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon történt. E vonatkozásban a bíróság figyelembe vette, hogy az alperes nem tekinthető klasszikus piaci szereplőnek, hiszen szolgáltatásait a MÁV-csoport irányába teljesíti.

A bíróság megállapította, hogy a felperes közlése a 2020. márciusi koronavírus járványhelyzetben erős közéleti és szakmai kötődést mutatott, amellett, hogy értékítélet jellegű. A felperes közlése hátrányt nem okozott, az alperes a perben nem bizonyította, hogy a munkáltató megítélésére kedvezőtlenül hatott. Ehhez képest a felperes munkaviszonyának felmondással való megszűntetése nem arányos, ebből következően nem okszerű intézkedés.
Mindezekre tekintettel az alperes felmondása jogellenes volt.

Az még egy külön érdekessége a pernek, hogy a munkáltató vitatta tagtársunknak a KSz szerinti (emelt) végkielégítésre való jogosultságát. Ezzel szemben a bíróság kimondta, hogy a perbeli esetben a munkáltató felmondásának indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása volt, amely azonban a bírósági eljárás eredményeképpen jogellenesnek minősült. A jogellenesség a munkáltató oldalán felmerülő ok, ebből következően ez az alperes előnyére nem szolgálhat, és a munkavállalót megilleti a KSZ szerint járó többlet-végkielégítés összege is.

Dr. Szabó Imre, szakértő, VDSzSz Szolidaritás