Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Tájékoztató kisokos pandémiás időszakra


Mikor jár állásidő, szabadság, illetve milyen esetben elkerülhetetlen a fizetés nélküli szabadság? Mennyi táppénz jár? Összefoglaló. 

Tájékoztató kisokos pandémiás időszakra

Az alábbiakban azokra a kérdésekre keressük a választ, amelyek az új koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott krízishelyzetben a munkavállalókban felmerülhetnek. A válaszok a 2020. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezéseknek megfelelőek, de az aktuális kormányzati intézkedéseknek megfelelően változhatnak.

Mindkét fél, a munkavállaló és a munkáltató elemi érdeke az egészség védelme, a járvány terjedésének megakadályozása.

A munkáltató vasúttársaság minden lehetséges eszközzel él, amellyel a biztonságos működését fenntarthatja, utasai és munkatársai egészségét megóvhatja.

Mit kell tudni az újfajta koronavírusról?
Az új koronavírust (SARS-CoV-2) Kínában azonosították 2019 végén. Kezdetben 2019-nCoV (új koronavírus) névvel illették, majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára SARS-CoV-2-re keresztelték a korábbi SARS-CoV-val (Severe Acute Respiratory Syndrome – súlyos heveny légúti tünetegyüttes vírusa) való rokonsága alapján. Az általa okozott betegséget COVID-19-nek (COVID: coronavirus disease – koronavírus okozta megbetegedés 2019) nevezik.

Mik a tünetei az új koronavírus által okozott megbetegedésnek?

Jellemző tünetek:

köhögés;
láz;
nehézlégzés;
hirtelen kezdetű szaglásvesztés, ízérzés hiánya vagy ízérzés zavara.

Esetenként: izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés

Mi a teendő, ha azt gondolom, hogy az új koronavírussal fertőződtem?

1.      Ha az új koronavírus okozta megbetegedés tüneteit tapasztalja és találkozott olyasvalakivel, akitől elkaphatta a fertőzést, haladéktalanul tájékoztassa munkáltatói jogkörgyakorlóját. Ha munkavégzés közben betegnek érzi magát, a tájékoztatást késedelem nélkül, haladéktalanul meg kell tenni. A tájékoztatással tehát nem szabad megvárni az esetleges orvosi vizsgálatot, hanem jelezni kell a tüneteket.

Ezt követően telefonon haladéktalanul a háziorvosához kell fordulnia. A háziorvos, az ügyeletes orvos vagy a mentőszolgálat szakembere feltett kérdései megerősíthetik vagy kizárhatják a fertőzés gyanúját. Mindenképpen jelezze, ha Ön vagy Önnel kapcsolatban álló személy külföldön járt.

2.      Amennyiben a járványügyi hatóság Önt járványügyi megfigyelés (járványügyi zárlat, vagy „otthoni karantén") alá helyezi, mert az új koronavírus okozta COVID-19 betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, akkor köteles a hatóság rendelkezéseit betartva, lakóhelyén (tartózkodási helyén) maradni, a hatóság által meghatározott ideig. Háziorvosával telefonon kell felvennie a kapcsolatot, aki – szükség esetén a hatósággal egyeztetve – megállapítja a keresőképtelenséget.

A 2. pont szerint megállapított keresőképtelenség idejére betegszabadság nem jár, a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz (a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig) kerül folyósításra.

Keresőképtelenség esetén minden esetben köteles a munkáltató jogkörgyakorlóját annak tényéről, várható időtartamáról, a munkába való visszatérés várható időpontjáról haladéktalanul, illetve a keresőképtelenség fennállta alatt folyamatosan tájékoztatni!

Mi a teendő, ha igazoltan az új koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzött vagyok?
Köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatói jogkörgyakorlóját, amennyiben a teszt fertőzést igazol.

Ekkor Ön az általános szabályok szerint minősül keresőképtelennek és távolléte a betegség miatti keresőképtelenségének évente az első 15 munkanapjára betegszabadság lesz. Amennyiben már kimerítette az éves betegszabadságát, táppénzre (a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig) jogosult.

Mi a teendő, ha a környezetemben történik a fertőződés?

Ha Ön nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, akkor elkülönítését, járványügyi megfigyelését (karantén) rendelik el. Az előzőek szerint tehát Ön nem beteg és ezáltal nem keresőképtelen, de a hatóság által elrendelt karanténban van, és az otthoni munkavégzés feltételeinek megfelel, a munkáltató – az Ön kérelmére –engedélyezheti megállapodás alapján, hogy meghatározott ideig munkáját otthon végezze. Az otthoni munkavégzés díjazás szempontjából ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyen történő munkavégzés, ennek megfelelően ezen időtartam alatt a munkavállalót munkabére illeti meg.

Ha azonban a munkáltató nem tudja Önt ilyen módon foglalkoztatni, vagy az otthoni munkavégzés feltételeinek egyébként nem felel meg, táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig.

Szoros kapcsolat (szoros kontakt) alatt az alábbiakat értjük:

•     a COVID-19 fertőzöttel egy háztartásban élő személy;

•     a COVID-19 fertőzöttel közvetlen fizikai kapcsolatba került személy (pl. kézfogás útján);

•     a védőeszköz alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg fertőző váladékával érintkezett személy (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);

•     a COVID-19 fertőzöttel személyes kapcsolatba került személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);

•     a COVID-19 fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodott személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. irodai megbeszélés).

A szoros kontaktnak minősülő személyek a hatóság által elrendelet, kötelező 14 napos házi karanténba kényszerülnek. A házi karantén feloldása lehetséges, az utolsó kontaktust követő 4. és 6. napon levett negatív teszt birtokában, amit a területileg illetékes (lakhely) hatóság felé kell bemutatni és a karantén megszüntetését kérvényezni.

Szoros kapcsolat (szoros kontakt) alatt az alábbiakat értjük:

a COVID-19 fertőzöttel egy háztartásban élő személy;
a COVID-19 fertőzöttel közvetlen fizikai kapcsolatba került személy (pl. kézfogás útján);
a védőeszköz alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg fertőző váladékával érintkezett személy (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);
a COVID-19 fertőzöttel személyes kapcsolatba került személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
a COVID-19 fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodott személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. irodai megbeszélés).

A karanténba került munkavállaló számára a karantén idejére milyen juttatás jár? Ha karanténba kerülök, kapok fizetést?

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben Ön a járványügyi megfigyelés (karantén) miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. Ön tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem. 

Az előző esetben, ha Ön nem beteg és az otthoni munkavégzés feltételei fennállnak, akkor a munkáltató – kérelmére – engedélyezheti megállapodással, hogy meghatározott ideig munkáját otthon végezze.

Ha azért nem tud munkába járni, mert beteg és az egészségügyi hatóságok karantén alá helyezték, akkor Ön keresőképtelennek minősül és táppénzre jogosult a karantén első napjától. A keresőképtelenség ideje alatt a mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost. A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7"-es kóddal igazolja.

táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén" esetén is; vagyis a táppénz:

50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzendő még, hogy „7"-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor.

Amennyiben kimutathatóan munkavégzés közben, illetve a munkaviszony teljesítésével okozati összefüggésben kerül a munkavállaló abba a helyzetbe, hogy hatósági határozat kötelezi járványügyi megfigyelésre, a fentiek szerint táppénzes állományba került munkavállalók részére a munkáltató méltányosságból megtéríti a távolléti díj és a táppénz különbözetét.

A munkáltató felhívja a figyelmet arra, hogy 2020. szeptember 1. napjától hatályos jogszabálymódosítás értelmében a fentiek nem vonatkoznak a külföldi tartózkodásból hazatérő munkavállalókra. Ezért amennyiben Ön külföldről tér haza, az elrendelt hatósági házi karantén ideje alatt nem keresőképtelen, így táppénz sem illeti meg! Amennyiben otthoni munkavégzésre nincs lehetőség, akkor a karantén időtartamára nem jár díjazás, így az igazolt, nem fizetett távollétnek minősül.

Mit kell tennem, ha a környezetemben történik a fertőződés, de a hatóság nem rendel el karantént?

Ha környezetében igazolt fertőzött eset van, de a hatóság nem rendeli el a karantént, haladéktalanul tájékoztassa munkáltatói jogkörgyakorlóját.

Egészségügyi kockázat esetén a megelőzés érdekében – hatósági vagy orvosi elrendelés hiányában is - mentesítheti a munkáltató a munkavállalót a munkavégzés alól. Ha a munkavállalóval egy háztartásban élő személy igazoltan fertőzött, a munkavégzés alóli mentesítés a többi munkavállaló megóvása érdekében szükséges.

Ilyenkor az alábbiak szerinti sorrendben kerülhet sor a távollét elszámolására és díjazásra:

Amennyiben a nem keresőképtelen, de az otthoni munkavégzés feltételeinek megfelel, a munkáltató – kérelmére – megállapodás alapján engedélyezheti, hogy meghatározott ideig munkáját otthon végezze. Az otthoni munkavégzés ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ennek megfelelően ezen időtartam alatt a munkavállalót munkabére illeti meg.
Ha otthoni munkavégzésre nincs lehetőség, akkor a Munkáltató engedélyezheti a távollétet az állásidő szabályai alapján (Mt. 146.§ (1) bek.), a munkavállaló ezen időszak alatt alapbérére (Mt. 136. §) és a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek megfelelően bérpótlékra (a továbbiakban együtt: alapbér) jogosult.
Amennyiben ennek megvannak a feltételei, legalább időarányos mértékben szabadságot kell kiadni.
Amennyiben a munkáltatóval erről megállapodnak, fizetés nélküli szabadságot lehet biztosítani.

Mi a teendő, ha külföldre utazok szeptember elsejét követően?

A járványügyi helyzetre tekintettel Ön köteles előzetesen a munkáltatói jogkörgyakorlókat tájékoztatni, amennyiben szabadságát külföldön kívánja tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ön köteles a munkáltatói jogkörgyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni, amennyiben szabadsága alatt vagy a visszaérkezésekor koronavírus-fertőzés tüneteit észleli akár önmagán, akár hozzátartozóin, vagy az Önnel közös háztartásban élő más személyek esetében. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tud visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

2020. szeptember 1. napjától, aki magáncélból külföldre utazik, hazatérésekor egészségügyi vizsgálatát köteles tűrni.

Ha fertőzés gyanúját állapítják meg, akkor a hatóság által elrendelt 14 napos karanténba kerül, amely időtartam alatt keresőképtelen, táppénzre jogosult.

Ha nem állapítják meg a fertőzés gyanúját, de járványügyi kockázatot jelent, akkor 14 napos hatósági házi karanténba kerül. A hatósági házi karanténban elhelyezett személy a karanténból kérelme alapján, de saját költségére akkor kerülhet ki, ha 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel két negatív SARS-CoV-2 PCR teszttel rendelkezik.

Hova kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet annak a járványügyi (népegészségügyi) hatóságnak kell benyújtani, amelyik a karantént elrendelte – tehát nem a rendőrségnek! Az, hogy melyik az illetékes hatóság, a karantént elrendelő határozatból derül ki.

Amennyiben MINDKÉT teszt eredménye negatív, a karantént fel kell oldani, amit a hatóságtól illeték befizetését követően kérelmezni kell.

Ha a külföldről hazatérő, hatósági házi karanténban lévő munkavállaló az otthoni munkavégzés feltételeinek megfelel, a munkáltató megállapodás alapján engedélyezheti, hogy meghatározott ideig munkáját otthon végezze.

Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, vagy a munkavállaló az otthoni munkavégzést visszautasítja, a munkavállaló a karanténban töltött ideje alatt nem keresőképtelen, így táppénzre nem jogosult, ezen időtartam igazolt, nem fizetett távollétként kerül elszámolásra.