Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Hírlevél: menetrend, VÉT és botrány + szószerinti jegyzőkönyv - 2008. november 26.


Eső után köpönyeg – csak így értelmezhető a Start és a szakszervezetek közötti konzultáció arról a tervek szerint decemberben életbe lépő menetrendnek nevezett káoszról, ami épp november 26-án került nyomdába. Ez is mutatja, milyen kiegyensúlyozottak a munkaügyi kapcsolatok a MÁV Csoport cégeinél.
Ennél már csak egy tény beszédesebb: a döntéshozók közül senki se tartotta méltónak, hogy olyan mélységekbe süllyedjen, hogy részt vegyen a konzultáción. Mert voltak kérdéseink, csak nem volt, aki érdemben válaszolhatott volna rájuk.
Az egyik ilyen az volt, hogy miért kell egyáltalán évente menetrendet módosítani, hiszen a városok csak nem mennek arrébb. Nyilván ez egy szűk csoport érdeke, akik ezzel mutatják munkájuk létjogosultságát, hiszen a korszerűbb vasúttársaságoknál a menetrend évenkénti módosítása ismeretlen fogalom.
Amellett, hogy megfelelő járműpark híján lehetetlenség az egész országra kiterjeszteni egyik pillanatról a másikra az ütemes menetrendet, kérdéses, hogy a Start jelezte-e ezt a tényt a minisztérium felé, vagy hű vazallus módjára inkább csak bólogatójánost játszott.
Egyértelmű, hogy az utazóközönség szívni fog, ahogy ezt a sajtóban és a hozzánk érkező levelek tömegéből kiderül. Ennél számunkra fontosabb, hogy a munkavállalók munkábajárási és hazaérési ideje sok esetben órákkal megnő, a Keletiben és a Déli pályaudvarokon például már a fordulókat is át kell alakítani, hogy egyáltalán beérjenek a vasutasok munkahelyükre.
Felszólítottuk a Start képviselőit arra, hogy vegyék szakmai és erkölcsi kötelességüknek, hogy visszavonatják ezt a szakmai marhaságot, ami nyilván még kinyomtatva se lehet. Érdemi választ persze, erre se kaptunk.

Ez a nyomasztó tendencia pedig csak fokozódott a VÉT-nek megintcsak nem nevezhető ülés alkalmával, amelyen a nagy nehezen kicsikart napirend előtti pont tárgyalásánál ismét felsoroltuk a korábbi hírlevelekben már részletezett problémáinkat, amelyek jó részére – mint megtudtuk – van írásos válasz, csak épp nem adta át a munkáltató.
Azért kellene nagymértékben módosítani a Kollektív Szerződést a MÁV-nál, mert sok szolgálati vezető nem tudja betartani a jelenlegit – ezt a beismerő vallomást Zsoldos Marianna a MÁV képviselője tette a november 26-i KSZ-tárgyaláson. Kijelentéséből következően sok szolgálati vezető viszont igenis képes a gondolkodásra, és be tudja tartani az abban foglaltakat, úgyhogy ez természetesen elfogadhatatlan kifogás. A munkáltató – hű fegyverhordozói, a többi "szakszervezet" támogatásával – továbbra se kívánt a KSZ hatályáról tárgyalni. Mert az legfeljebb kinyilatkoztatásnak, és nem tárgyalásnak tekinthető, ha csak azt szajkózza a munkáltató, hogy márpedig csak 2009. végéig hajlandó megkötni a KSZ-t. Különösen akkor érthetetlen ez a hozzáállás, amikor szakszervezetünk három ezzel kapcsolatos javaslatot már letett az asztalra.
Elfogadható ugyanis számunkra, hogy a MÁV Start KSZ-éhez hasonlóan a jelenlegi addig marad hatályban, amíg újabb nem köttetik. Az is elfogadható, hogy tárgyaljunk a tartalmi változásairól, de ennek alapvető feltétele, hogy 2011. végéig hatályosnak kell lennie. Abban is partnerek vagyunk, hogy a jelenlegi KSZ változatlan tartalommal – a szükséges minimális technikai változtatások mellett – három évvel kerüljön meghosszabbításra. Természetesen, az első verzió lenne a munkavállalók szempontjából a legkedvezőbb. Arról nem is beszélve, hogy a kiszámíthatóság a munkáltatónak éppúgy érdeke, mint a munkavállalóknak, feltéve, hogy nincs hátsó szándéka. Egyre inkább az az érzésünk, hogy van.
A többi szakszervezet eközben lelkesen asszisztál ahhoz, hogy a problémás pontok – így a KSZ hatálya – a tárgyalások végére maradjanak, és megkockáztassuk azt, ami 2000-ben már megtörtént: a sajtó és a vasutas társadalom felé a munkáltató azt nyilatkozgatta, hogy már csak egy kérdésben van vita, igazán érthetetlen, miért nem írjuk alá. Persze, nem mellékes, ha az az egy paragrafus történetesen az egyik legfontosabb része a KSZ-nek.
A Kollektív Szerződés hatálya pedig mindenképp ilyennek tekintendő. Ahogy a Gépészetnél is, ahol arra megy ki a játék, hogyan lehetne a leghamarabb felmondani, hatálytalanítani a KSZ-t, és a munkáltatókkal vitetni el a balhét, ha a menedzsment döntéseinek eredményeképp, rosszabbul mennek a dolgok. (Lásd a Debreceni Járműjavító példáját.)
A MÁV harmadszori kérésünkre se vezette elő bérajánlatát, ami ezek szerint vagy nem is létezik, vagy annyira megalázó mértékű lesz, hogy a munkáltató még előtte gyorsan le akarja zárni a KSZ-tárgyalásokat.
Mivel a tárgyalások egy jottányit nem haladtak előre, megőrizendő a VÉT tekintélyét, közöltük, csak akkor veszünk részt a továbbiakban a KSZ-tárgyalásokon, ha a munkáltató hajlandó elmozdulni álláspontjától.
Egyben bejelentettük azt is, hogy november 28-án 11 órakor folytatni kívánjuk a kollektív munkaügyi vitát, és felszólítottuk a MÁV-ot, hogy ennek tényéről az összes érintettet tájékoztassa, hiszen – ahogy korábban is jeleztük Felétek – készülni kell a sztrájk folytatására.

2008. november 26.