A legutóbbi Gépész Zrt. botrányos KSz tárgyalásán is a fenti feltevésünk igazolódott, hiszen függetlenül attól, hogy szakszervezetünk több mint fél éve eljuttatta Kun Tamás csapatához a KSz tervezetünket, annak érdemi tárgyalását, szövetkezve, akikkel lehet, elodázták, majd egy olyan tervezettel álltak elő, amely miatt Amerikában az emlékezetes észak-dél elleni polgárháború elkezdődött. Úgy tűnik, e kiváló humánpolitikusoknál az idő visszafelé halad és a tagjainkat a gyapotföldön dolgozó szerencsétlen rabszolgákkal igyekeznek azonosítani.

Értelemszerűen álláspontunk ezen kérdésekben változatlan. Egyfelől eltökélt szándékunk, hogy még a 2008. évi bérmegállapodások, amelyek okán sztrájkokat folytattunk – és amennyiben egyezség nem születik, tovább is folytatunk – nem kerülnek lezárásra, a 2009. évi tárgyalásokat érdemben nem fogjuk folytatni.

Tűrhetetlennek ítéljük, hogy akkor, amikor egy alvó részvénytársaság részére, tudomásunk szerint havi 35 millió forint jut (ingatlanhasznosítási alap), ne lehessen a kiszervezésekkel meglehetősen hátrányosan érintett munkavállalók helyzetét az általunk kívánt megállapodások mentén rendezni, hanem a fennálló konfliktust oly módon próbálják eszkalálni, hogy egyes foglalkozási csoportokat igyekeznek kiemelni, természetesen csak a propaganda szintén, és kecsegtetni őket azzal, hogy részükre valamiféle plusz juttatás a többiek kárára biztosítható. Itt utalok a START-nál a VSz által propagált jutalékosdira, amivel természetesen, ahogy azt már korábban is mondtuk, nem az a gond, hogy akár a jegyvizsgáló, vagy vezető jegyvizsgáló esetlegesen több juttatást kapna visszamenőlegesen is, hanem az, hogy a többi munkavállalói csoportokat, pl. pénztárosokat, kocsivizsgálókat, ugyan ebből a forrásból nem kívánnák díjazni. Úgy ítéljük meg, ez megengedhetetlen, a vasutasok megosztását, és ezen keresztül a munkáltató érdekeit segíti.

Szakszervezetünk követelései természetesen változatlanok, mind amellett, hogy az általatok is ismert kompromisszumok mentén lehetőséget látunk még most is arra, hogy a 2008. évet megállapodással lezárjuk és minden energiánkat a jövő évre összpontosítsuk, amire igen nagy szükség is van, hiszen szakszervezetünk nem tud eltekinteni a Miniszterelnök cinikus szólamai ellenére sem attól, hogy tagjaink reálpozíciói a megkötött megállapodásnak megfelelően javuljanak, a foglalkoztatás biztonságán rés ne keletkezzen, és nem utolsó sorban a társaságoknál megkötendő kollektív szerződések csak a munkavállalók számára kedvezőbb elemekkel bővüljenek.

Amennyiben a MÁV dolgaiban döntéshozók mindezeket nem hajlandóak tudomásul venni, úgy számítaniuk kell az ez évi sztrájkok ismétlődésével.
Sajnálattal olvastuk, hogy a Vasutasok Szakszervezete, igaz, már név nélkül, megint ócsároló, oktalan hadműveletbe kezdett a Pályavasúti Üzletágnál.

Ennek apropója az, hogy a VDSzSz végre valahára egy kis lépést tett annak érdekében, hogy a munkahelyi leterheltségek mérséklődjenek és egy-két munkavállalói csoport jobb feltételek mentén végezze felelősségteljes munkáját. Lipusz Ferenc forgalmi osztályvezetővel ugyanis megállapodtunk abban, hogy az elmúlt hónapok tapasztalatait hasznosítva, a főrendelkezői munkakörben foglalkoztatott munkavállalók terheit tovább könnyítjük oly módon, hogy részünkre nem csak a munkaközi szünet biztosítására áll rendelkezésre leváltó főrendelkező, hanem hétköznap, nappalos műszakban az általános leterheltség okán több órára is tudják egymást váltani. Ennek az volt értelemszerűen a feltétele, hogy a váltásra, nappalos szolgálatra vezényelt főrendelkező, kizárólag a főrendelkező szolgálati helyiségben teljesít szolgálatot annyi engedménnyel, hogy amennyiben a szolgálati helyiségben táblakezelők is dolgoznak, úgy azok részére a szolgálatonként két munkaközi szünetre őket is leváltja. Ugyanis, a félreértések elkerülése végett egy 11 vagy 12 órás szolgálat alatt, ott, ahol nincs személyes szolgálat átadás-átvételi kötelezettség, minimum kettő munkaközi szünet illeti meg a munkavállalókat. Az egyiket a munkavégzés 6. óráját követően, míg a másodikat az azt követő 3. órát követően kötelező legalább 20 percben kiadni. Ott ahol az egybefüggő kiadásra nincs lehetőség, természetesen szintén jogosult a munkavállaló a munkaközi szünet igénybevételére, csak azt meg lehet osztani úgy, hogy egy munkaközi szünet időtartama legalább 5 perc legyen, de összességében itt is el kell, hogy érje a legalább kétszer 20 percet. Ez esetben viszont a KSz rendelkezése alapján a munkáltató az érintettek felé 2 x 400 Ft kifizetésére kötelezett. Egyébiránt a munkaközi szünet kiadása a munkáltató feladata és erre a főrendelkezőt a fenti eseteket kivéve nem használhatja. Egy korábbi megállapodás alapján a meglévő személyzet megfelelő vezénylésével, akár rendkívüli munkavégzés felhasználása mellett köteles a munkaközi szünetekre leváltani a munkavállalókat, vagy amennyiben erre nincs módja, úgy a megfelelő létszám biztosításáról gondoskodnia kell. Ennél fogva az a kifogás, illetve tiltakozunk című marhaságot tartalmazó anyag számunkra értelmezhetetlen felvetéseket tartalmaz, úgy, hogy érdemben csak amennyiben tudunk vele foglalkozni, hogy meglehetősen gusztustalan dolog a munkáltatót ennyire körbe döngicsélni, bár tudjuk, hogy közeleg a Mikulás!

A romló baleseti helyzetre is tekintettel, továbbá a vasút társaságokra bomlása okán a munkavégzés során jelentkező nagyobb kockázati állapotra, a mellékelt levélben kerestük a meg a MÁV Zrt, a vállalatcsoport vezetőjét, hogy haladéktalanul tegyen hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy a mozgó járműveknél a vágányok mellett történő munkavégzések során, a törvényi kötelezettségénél fogva biztosítsa a legalább két fő részvételével történő munkavégzést, különös figyelemmel a kocsirendezői, féklakatosi, pályafenntartási és biztber. lakatosi munkakörökre.

A tegnapi nap folyamán a főrendelkezők ügyben Miskolc Tiszai pu. Forgalmi Csomóponton folytattunk egyeztetést, melynek emlékeztetőjét mellékeljük.

Budapest, 2008. november 4.

Melléklet: 2 db

Üdvözlettel:

Bárány Balázs Péter
alelnök