A VDSzSz már régóta egyedül szorgalmazza az F2-es utasításból az ajtózárásra vonatkozó részek átdolgozását, ismerve, milyen következményekkel jár tagjainkra nézve, ha a vonat mozgása közben az ajtók nyitva vannak. A Pályavasút vezetése eljutott a nagy felismerésig: nem az F2-es utasítás módosítása szükséges, hanem a Start ZRt-nek egy, a személyszállításra vonatkozó saját utasítástervezetet kell elkészíteni – amelyet aztán a Nemzeti Közlekedési Hatóság jóváhagy. Ennek kell tartalmaznia az ajtók használatával kapcsolatos kérdéseket is.
Az október 20-i konzultáció három sarkalatos kérdéssel foglalkozott: a főrendelkezők váltásával, a forgalmi dolgozók részére történő munkaközi szünet kiadásával és az elsősorban a tolatócsapatok tagjait érintő technológiai létszám alatti munkavégzéssel. Mindhármat a VDSzSz kezdeményezte.

Főrendelkezők: a lényeg, hogy a nagyforgalmú állomásokon legyen közbeváltója a továbbiakban is 12 órára vezényelt főrendelkezőnek. A közbeváltó munkanapokon 7,6 órát dolgozik, és munkája során kizárólag a főrendelkezői helyiségben teljesít szolgálatot. Helyi függelékben kell megállapodni arról, hogy ez milyen gyakorisággal történjen, és alkalmanként mennyi időre váltják egymást. Egyértelmű, hogy az érintett munkavállalóknak leginkább kedvező verzió kerül majd a helyi függelékekbe, ez megbeszélés kérdése.
Április elejétől 14 nagyállomáson kellett volna a főrendelkezőket közbeváltani. Nyár közepén arról tájékoztattunk Benneteket, hogy Bp.-Nyugati, Bp.-Déli, Bp.-Ferencváros, Bp.-Kelenföld, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Debrecen, Nyíregyháza és Rákosrendező szolgálati helyeken ezt még nem sikerült a munkáltatónak megvalósítani.
A tárgyalások akkori eredményeként Bp.-Keletiben, Hatvanban, Szolnokon és Miskolcon azonban már akkor is közbeváltották a főrendelkezőket.
Október vége felé ez a kép jelentősen megváltozott: a munkáltató elmondása szerint a 14 állomás közül már csak Déliben és Kelenföldön van gond a megvalósítással. Na, meg Békéscsabán, ugyanis az október 20-i egyeztetésen sikerült elérnünk, hogy még ezzel bővüljön a 14 nagyállomás listája.
A főrendelkezők közbeváltását munkahelyi leterheltségük csökkentése érdekében szorgalmaztuk, ez azonban egyben megoldja munkaközi szünetük kiadását is. De mi van a többiekkel?

A Kollektív Szerződés e tárgyban való ismételt, október 22-i módosítását követően azokon a szolgálati helyeken, ahol a munkáltató nem tudja egyben kiadni a munkaközi szüneteket, hétköznapokon nappalos szolgálatonként 2008. január elsejéig visszamenőlegesen 400 forint jár a forgalmi dolgozók részére.
Azok a munkavállalók (főrendelkező, rendelkező forgalmi szolgálattevő, forgalmi szolgálattevő, külső forgalmi szolgálattevő, vezető váltókezelő, vonóvezetékes váltókezelő, távkezelt állomások forgalomirányítója, forgalmi vonalirányító (KÖFI)), akik tavaly legalább 10 hónapot dolgoztak, ezen felül további 16.000 forintban is részesülnek. (A megállapodás hatálya alá tartozó szolgálati helyek és munkakörök listáját rövidesen, a megállapodással együtt közöljük.)
A forgalom képviselője a konzultáción elmondta: a kezdeményezésünkre lefolytatott vizsgálat eredményei megerősítette felvetésünk megalapozottságát; több szolgálati helyen a technológiai létszám alatt foglalkoztatják zömében a tolatócsapatok tagjait.
A munkáltató – mint korábban sokszor – ezúttal is megígérte, hogy törekszik a létszámhiány megszüntetésére. Megegyeztünk abban, hogy amennyiben helyi szinten létrejön a megállapodás, jövedelemcsökkenés nélkül módja van a munkáltatói jogkörgyakorlónak arra, hogy például a létszámhiány enyhítése érdekében nappalos műszakban foglalkoztassa a fordulószolgálatos munkavállalókat.
Hangsúlyozzuk: a havi jövedelem emiatt nem csökkenhet, a fentiek alkalmazásához a helyi függelékben erről megkötött megállapodás elengedhetetlen feltétel. Felhívjuk figyelmeteket arra, ahol az ÁVU a csökkentett létszámra eltérő technológiát ír elő, azt tartsátok be, nem számít, ha emiatt a forgalmi technológia borul. Tehát ha vonatkésések, elegyrendezési nehézségek keletkeznek.
Amennyiben ugyanis bármilyen esemény történik, hiába hivatkozunk arra, hogy nem volt meg a szükséges minimális létszám: ezért a munkavállalót bizony a munkáltató, de ami még rosszabb, a bíróság is felelősségre vonhatja, illetve ítéletében elmarasztalhatja. Aminek nemcsak anyagi, hanem egyéb munka- és büntetőjogi következményei lehetnek.

2008. október 21.