Tizenhárom év óta a legnagyobb, határozatlan idejű sztrájkba kezdett a Lufthansa teljes földi személyzete – számolnak be a hírek a németországi történésekről. A követelés egy magyar vasutas számára meglehetősen ismerős: a személyzet 9,8 százalékos béremelést akar elérni, tehát két tized híján majdnem annyit, mint amennyit a kiszervezettek részére a VDSzSz is követel. A lényeges különbség nem is ebben van, hanem sokkal inkább a „teljes” szóban.

Mert – mint olvassuk – a teljes földi személyzet sztrájkol: emiatt pedig feltételezhetően nem kell nekik nyolcszor sztrájkolniuk. Csak egyszer. És miért? Az éremnek két oldala van:

Az egyik az a figyelemreméltó tény, hogy nincsenek sztrájktörők, vagy MÁV-os szakzsargonnal élve: dolgozni vágyók. Sztrájk van, tehát mindenki sztrájkol. Egyértelmű, annak ellenére, hogy a földi személyzet ugyanolyan gyűjtőkategória, mint a vasutas; sok munkakört takar: azokat, akik a repülőgépek műszaki állapotát most nem ellenőrzik, nem tankolják meg azokat üzemanyaggal (tehát, a légiközlekedés kocsivizsgálóit), akik mától nem ellenőrzik a jegyeket (a légiközlekedés jegyvizsgálóit), valamint a légi „forgalmi szolgálattevőket”, akik nem adnak engedélyt a gépeknek az indulásra. Ha ugyanis ez az egység a magyar vasútnál meglesz, nem kell tovább sztrájkolni.

A másik, hogy a követelés átpolitizálása helyett a menedzsment arrafelé inkább a minél előbbi megállapodásban érdekelt, mivel belátja, hogy a sztrájk komoly gazdasági károkat okoz, és így teljes erőből megpróbálja azt elhárítani. Tehát érdemi tárgyalások zajlanak.

Biztosra vehető, hogy az eredményt nem is marad el, ahogy a német mozdonyvezetők tavalyi gördülősztrájkjánál se váratott sokáig magára: ők 31 százalékos bérfejlesztést követeltek. Meg is kapták.

A tárgyalások jelenlegi állását elnézve, rövidesen újabb vasutas sztrájkra kerül sor hazánkban.

Azok a magukat nyilván túlfizetettnek érző, a végrehajtó szolgálatnál dolgozó vasutasok, akik eddig nem sztrájkoltak, talán merengjenek el a német valóságon: mindenki maga döntse el, hogy szüksége van-e kiszervezés előtt álló forgalmi dolgozóként a 10 százalékos bérfejlesztésre, vagy már kiszervezett munkavállalóként (Start, Gépészet) ugyanerre, visszamenőlegesen.
Mindenki maga döntse el, mennyire mondana le a Cargo eladásából származó busás bevételből a részesedéséről, dacára annak, hogy az ő munkája, vasutas múltja is hozzájárult ahhoz, hogy 102,5 milliárdért elkelhetett a cég.

Egy azonban biztos: a németekhez hasonlóan csak együtt tudjuk elérni mindezt.