Nálunk minden
a vasutasokról szól!

Tézisek a MÁV Zrt. jóléti koncepciójának kialakításához


Mint ahogyan, azt más forrásokból már tudhatjátok, a MÁV Zrt. tervezi az üdülővagyon kiárusítását. Ennek keretében a MÁV Lokomotív Hotels Zrt. részvényeinek, illetve egyes ingatlanoknak az értékesítése lényegében már meg is kezdődött.

A MÁV jóléti politikája már évek óta nem képes lépést tartani sem a megváltozott, igényekkel, sem a folyamatosan módosuló körülményekkel (értve itt elsősorban a MÁV átalakítását), az – a cafetéria rendszert kivéve – napjainkig jellemzően a korábban örökölt koncepció és hagyomány alapján működik.

Szakszervezetünk – megelégelve e terület rendezetlenségét és koncepciótlanságát – úgy döntött, hogy maga áll a folyamatok élére, és kezdeményezte a közel múltban ennek a „dossziénak” a megnyitását. Ennek megfelelően kidolgoztuk – építve elsősorban a legutóbbi küldöttgyűlésre készült felmérés tapasztalataira – a jóléti koncepció megújításának téziseit, melyet az alábbiakban teszünk közzé, várva egyúttal a Ti javaslataitokat is.

• A MÁV jelenleg mind volumenében, mind kiterjedtségében egy nagyon széles jóléti intézményrendszert tart fenn, illetve működtet. Véleményünk szerint – ismerve a vasutasok szükségleteit, elvárásait (részben „megszokásait”) – ezt mindenképpen indokolt a továbbiakban is fenntartani, ugyanakkor azzal egyetértünk, hogy mára elkerülhetetlenné vált a teljes rendszer átalakítása, korszerűsítése.
• A dolgozói igények a teljes intézményrendszer vonatkozásában az elmúlt két évtizedben átrendeződtek, egyes szegmensei iránt (sport) csökkent a szükséglet, míg más területen (üdülés) továbbra is jelentős igény merül fel.
• A magyar társadalomban, ennek megfelelően a vasutasságon belül is számottevő differenciálódás ment végbe mind a lehetőségeket, mind az igényeket illetően, aminek következtében jelentős polarizálódás következett be. A vállalati jóléti struktúra átalakítása során ennek megfelelően olyan differenciált eszközrendszert kellene alkalmazni, ami erre is választ ad (nem utolsósorban a természetbeni juttatások és a cafetéria rendszer közötti esetleges „átjárhatóság” biztosításával).
• Fenntarthatóvá kell tenni a jóléti rendszert, ennek megfelelően egyes funkciókat fel lehet-, és fel kell adni, vagy új eszközrendszerrel (csoportos kedvezmények biztosításával, üzleti alapon) kell támogatni (sport, kultúra), míg más funkciókat meg kell őrizni, esetleg bővíteni (rekreáció). A fenntarthatóság érdekében az üdülőingatlanok működtetését önmagukban, de akár kifelé is integrálni kell (hálózatszerű működés). A korábbi „Balaton centrikus” intézményrendszert fel kell, hogy váltsa egy a jelenleginél változatosabb üdülőstruktúra.
• További elvárás, hogy megfelelő tarifa- és kedvezményrendszerrel, a vállalati jóléti politika a jelenlegihez képest nagyobb mértékben támogassa azokat, akik saját erőből nem képesek önmaguk, illetve családjuk rekreációs igényeit kielégíteni. Ugyanakkor biztosítsa azok számára is a hozzáférést, akik jobb anyagi lehetőségüknek köszönhetően a magasabb színvonalat is képesek megfizetni. Ennek megfelelően olyan fejlesztésekre lenne szükség, ami a minőség növelésével vonzóvá tenné ezeknek a jóléti intézményeknek az igénybe vételét, és ami egyúttal jelentősen növelhetné a rentábilis működtetés időtartalmát („szezonhosszabbítás”) is.

A fenti célok megvalósítása érdekében javasoljuk a jóléti eszközök összevonását (egy ún. projekttársaságba), – majd ezt követően – a profiltisztítást, és az eszközök koncentrációját. A felesleges (és különösen a jól értékesíthető), továbbá a fenntartható működés követelményrendszerének nem megfelelő eszközöket fel kell szabadítani, majd a többletforrásokból megvalósítani azokat a koncentrált fejlesztéseket, amik a jövőre nézve biztosíthatják egy korszerű jóléti intézményrendszer működtetését. Szükséges továbbá azt is kihangsúlyozni, hogy a – megújult – jóléti rendszer valamennyi vasutas (a MÁV érdekeltségi körbe tartozó vállalatokat is ideértve) igényeit kell, hogy szolgálja az esélyegyenlőség biztosításával.
Az új vállalati jóléti koncepció kialakításával egyidejűleg rendezni szükséges az ingatlanokon fennálló vegyes tulajdoni viszonyokat is, illetve – részben ezzel összefüggésben – biztosítani kell, hogy a szakszervezetek ingyenesen, (kedvezményesen) részesülhessenek a felszabaduló ingatlanokból (tekintettel arra, hogy ezek korábban a szakszervezet tulajdonában voltak).

A fenti koncepció kialakításáig javasoltuk mind a munkáltató, mind a KÜT részére, hogy függesszék fel mindazokat már eldöntött, illetve tervezett intézkedéseket, amik a jóléti eszközrendszert érintik.