Riporter: Igaz, hogy a váltott műszak csökkenti a munkavégzés hatékonyságát, a teljesítményt, növeli a balesetek előfordulási valószínűségét és hosszútávon egészségkárosító hatása van, milyen betegségek kockázatait növeli?

Dr. Tímár Tímea: Azon kívül, hogy a legtöbb munkavállaló fáradtságra, memória zavarokra, alvászavarra panaszkodik, sok megfigyelés, tanulmány, felmérés készült, ami alátámasztja azt is, hogy bizonyos egészségkárosodások nagyobb számban jelentkeznek azoknál, akik évekig éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak. Ilyenek pl. a szív-érrendszeri betegségek, pszichiátriai kórképek- a hangulatingadozástól a depresszióig, elhízás, sőt az elmúlt időben azt is publikálták, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is növeli. 2008 óta, a Nemzetközi Rákkutató Egyesület listáján a váltott műszak az „emberben valószínűleg rákot okozó” tényezők között kapott helyet- tehát egyes megfigyelések, kutatások alapján a rákos betegségek kockázatát is növeli (nőknél emlő, férfiaknál prosztata rák). (Természetesen itt nem csak önmagában a váltott műszak, hanem egyéb ezzel összefüggő tényezők is hatnak-pl. az elvégzett munka típusa, a dolgozók életstílusa- pl. fokozott koffein-fogyasztás, rendellenes táplálkozás, kevés testmozgás, stb.)

Tudni kell, hogy a fent említett negatív hatásokon kívül- tehát, hogy a váltott/éjszakai műszak növeli a munkabalesetek esélyét, csökkenti a teljesítményt, a munka hatékonyságát és egészségkárosító hatású – a váltott/éjszakai műszak rossz hatással lehet a munkavállaló családi, illetve egyéb társadalmi kapcsolataira. Például, ha valamelyik szülő rendszeresen nem tud jelen lenni a család esti életében, mert mondjuk, már utazik a munkahelye felé – ez hosszú távon hatással lehet a szülő-gyerek kapcsolatra stb. .A társadalmi kapcsolatokat sem tudja ugyanúgy fenntartani az, aki éjszakára megy be dolgozni, elszigetelődés, elmagányosodás alakulhat ki.

R.: Miért nehéz alkalmazkodnia az emberi szervezetnek a reggeli és éjszakai műszakok váltakozásához?

A szervezetnek van egy belső biológiai órája – ritmusa –, amit „cirkadián” ritmusnak is neveznek. Ez a biológiai óra a napszak ingadozások alapján jár. Lényege, hogy nappal ébren vagyunk, éjszaka alszunk. A testben számos olyan folyamat van, amely ezzel a biológiai ritmussal együtt működik, változik. Ha a belső óra és a külső körülmények nincsenek szinkronban, akkor ez a ritmus megbomlik és ennek következtében a test folyamatai is felborulhatnak. Amennyiben az éjszakai műszakban több napot tölt el a munkavállaló részben”átállítódik” a biológiai óra. Ha megváltozik a műszak, ez egy új állapotot jelent, amihez újra alkalmazkodnia kell a szervezetnek. Nagyon egyedi, hogy mennyire jól lehet ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni. Irodalmi adatok alapján a munkavállalók mindössze 15-30%-a nyilatkozik úgy, hogy a váltott műszakot meg lehet szokni.

R.: Milyen következményekkel jár az alváshiány, illetve a szervezet biológiai ritmusának felbomlása? (fizikális, mentális)

Az alvás szükséges a szervezet regenerációjához, a növekedési folyamatokhoz, az egészséges gondolkodáshoz, memóriához, egészséges immunrendszeri működéshez, hormonok elválasztásához stb. Nem csak megfelelő mennyiségű, de megfelelő minőségű alvásra van szükségünk. Az éjszakai műszak / váltott műszak a legtöbbször nem engedélyez megfelelő minőségű, és mennyiségű alvást. A nappali alvás fázisai eltérnek az éjszakai alvásétól, tehát minőségileg is más az alvás, illetve azt is leírták, hogy a műszakban dolgozók átlagosan napi 1-3 óra alvásdeficittel rendelkeznek. Sokszor ez az alvási idő, ráadásul, két részre osztódik: néhány óra reggel-délelőtt műszak után és aztán délután, műszakba állás előtt.

Az alváshiány legismertebb tünetei a fáradtság- és álmosságérzet, ingerültség, memóriazavar, hangulat-ingadozások. Hosszútávon a korábban említett egészségkárosodásokkal találkozhatunk: szív és érrendszeri betegségek, elhízás, depresszió, cukorbetegség, emésztési zavarok, hormonális problémák (pl. menstruációs zavarok).

R.: Különbséget lehet-e tenni a váltott műszakos munkavégzésnél az irodai és a fizikai dolgozók között, a fáradtság hogyan jelentkezik egy monitor előtt ülőnél ( pl. légiforgalmi irányítók) és egy fizikai dolgozónál ( pl. tűzoltó)?

Természetesen van különbség. A monitor előtti munka sokkal monotonabb lehet, ezért gyorsabban jelentkezhet az álmosságérzés, figyelemzavar, hibázás. Ennél a típusú munkánál javasolt a gyakoribb pihenő tartása, a hibák elkerülése céljából. Amennyiben lehet, az unalmasabb munkákra kerüljön sor inkább a műszak elején, legyenek gyakoribb ellenőrzések a munkáltató részéről, legyen rövidebb munkaidő. A fizikai munka során az éberség könnyebben fenntartható, a fizikai terhelés miatt fennálló szervezetbeli történések miatt- fokozott izommunka, szívműködés, magasabb testhőmérséklet, hormonális hatások stb.

Mivel lehetne segíteni a váltott/éjszakai műszakban dolgozókon a negatív hatások kialakulásának elkerülése céljából?

Nehéz jó tanácsokat adni, a hosszú távú ún. „antiszociális”munkarend mindenképpen káros. Fontos, hogy a munkavállaló legyen tisztában a nem megfelelő alvás káros hatásaival, és ha lehet, ne vállaljon mellékállást a pihenés helyett, illetve a pihenőnapokon. Fontos a megfelelő alváshigiénia kialakítása – például feküdjön le minél hamarabb az ember az éjszakai műszak után, lehetőleg hűvös, sötét, csendes helységben. Emellett nagy szerepe van az egészséges életmódnak – például a megfelelő táplálkozás, a testmozgás, a koffein fogyasztása csak a műszak első felében, dohányzás elhagyása mindenképpen segíthet.

A foglalkozás egészségügyi szolgálatnak is jut bőven szerep. Például egészséges életmódra, alvásra, pihenésre kell nevelnie a munkavállalót. Ha szükséges – például a műszakban végzett munka következtében jelentkező súlyos alvászavar miatt –, megfelelő szakemberhez kell juttatnia a dolgozót. Természetesen vannak betegségek, állapotok melyek esetében nem engedélyezhető a váltott/ éjszakai műszakban végzett munka, ekkor a munkáltatóval szükséges egyeztetni, hogy a dolgozó egy műszakos munkarendbe kerüljön. Mivel a legtöbb esetben olyan munkakörökről van szó, ahol fokozott a munkahelyi stressz, stressz-kezelő tréningekkel is lehet segíteni a munkavállalón.

Javasolható a munkáltatónak, hogy a műszakok váltakozása előre felé haladva történjen, vagyis délelőtt után délután, aztán éjszakai műszak következzen. Segíthet az éjszakai műszakban dolgozón a megfelelő világítás, szellőzés, klíma, a megfelelő idejű pihenő idők beiktatása, a rendszeres ellenőrzések- pl. az egyéni védőeszközök használatára, pihenő idő betartására nézve. Segítség lehet a munkáltató által biztosított rekreációs, illetve sportolási lehetőségek, amelyek az állóképességet javítják, valamint a megfelelő étkeztetés biztosítása, a pótszabadságok, illetve természetesen a műszak-pótlékok megadása. Megfontolandó lenne bizonyos szakmákban, ahol kikerülhetetlen a műszakban végzett munka (pl. az egészségügy) a korkedvezményes nyugdíj bevezetése.

Forrás: Dr. Tímár Tímea (családorvos, foglalkozás-egészségügyi szakorvos), Duna Televízió