Hírlevél - 2008. 04. 10.
Meglepődtünk, hogy a humánpolitikai igazgatóból egyik pillanatról a másikra vezérigazgató-helyettes lett, hiszen VÉT-re kaptunk meghívót, aztán ismét csalódnunk kellett: csak konzultációra érkeztünk április 8-án. Amit egyébként mi kezdeményeztünk.
Egyszer csak odajön egy csapat informatikus a számítógépedhez, ez már önmagában is ijesztő lehet, megkérnek, hogy állj fel, aztán egy kábelt rádugnak a gépedre, innentől kezdve pedig azt gondolsz, amit akarsz, úgyse értesz hozzá. Sok szolgálati helyen a MÁV-tulajdonában lévő gépeket a fent leírt módon kurkászták meg, vagy úgy, hogy a gép tulajdonosa a helyén se volt, így ő később esett át az infarktuson, hogy a gépen tárolt szerelmes levelek, pin-kódok stb. esetleg illetéktelen kezekbe kerültek. A konzultáción kiderült, hogy a számítógépekre telepített program összegyűjti, milyen alkalmazások vannak a gépeken, és azokat a júzer milyen gyakran használja. Csak ezt csinálja. Pillanatnyilag – tette hozzá az előadó, amitől a belénk épített víruskereső rögvest veszélyt jelzett.A gond nem az ellenőrzéssel, hanem annak módjával van, hiszen a MÁV azt csinál és annyiszor a saját számítógépeivel, amit akar, és ahányszor csak akarja. Azonban a gép megkurkászásáról az aktus megtörténte előtt kell értesíteni a munkavállalókat. Ez nem történt meg. A munkáltató persze, tudott rontani a helyzeten, hiszen kicsúszott belőle, mint USB-port a számítógépből, hogy az újfelvételesekkel aláíratják, hogy a programokat azok licencszerződésében foglaltak szerint kell használniuk. Az olvasók pedig most sürgősen tartsanak önvizsgálatot, majd tartsa a magasba a billentyűzetét az, aki akár egy licenc-szerződést is elolvasott már életében. Egy billentyűzet most virtuálisan a magasba is emelkedett. A munkáltató megígérte, hogy további akcióikat tájékoztatás fogja megelőzni, egy biztonsági munkatárs szerint eddig valóban gyorsabban és lendületesebben jelentek meg a kollégák néhány helyszínen.
Eddig tapasztalataink alapján meglehetősen rövid pórázon tartja a MÁV az önállóságukat fennen hangoztató leányvállalatait, ezért is furcsa, hogy a Start jegyvizsgálóinak még egy ideig a múlt század elején is elavultnak számító laktanyák komfortfokozatával kell beérniük, holott a Trakció vezetése egy vállrándítással túl tette magát ezen, és a mozdonyvezetők már panziókban töltik pihenőidejüket. Rákérdeztünk a Záhonyban térségében zajló pályafenntartási panamára, ahol MÁV-dolgozók hozzák helyre mintegy 40 cég papíron hasonló tevékenységét végző „munkáját”. A MÁV képviselője szerint a Pályavasút illetékesei részére már továbbították felvetésünket, és április 15-re kész is lesz a hivatalos jelentés. Pesszimista – vagy realista? – lévén fogadni mernénk, hogy a jelentés nem megy túl a következő felismerésen: „Tiszta udvar, rendes ház”. Felszólalásunkat követően felgyorsultak az események Záhonyban, és azt a tagtársunkat, aki az ügyeket a VÉT-en korábban feltárta, a PFT-s főnökök faggatják nyilván arról, mit tudhat még. Mivel e „baráti beszélgetésekről” jegyzőkönyv nem készül, és egy esetben tagtársunk otthonában is sor került rá, ahová váratlanul toppant be a helyi hatalmasság, tartunk tőle, hogy a beszélgetések nem az ügyek felderítését, hanem inkább elkendőzését célozzák. Nem véletlen, hogy nem akart fogadni erről a humánpolitikai igazgató. A hírek szerint pénteken a Biztonsági Igazgatóság munkatársa fogja tagtársunktól részletesen megtudakolni, mik történnek a záhonyi pályafenntartásnál. A beszélgetést természetesen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melynek egy példánya a beszélgetőpartnerek közt szétosztandó.
Április elsejétől kellett volna a Pályavasúti Üzletágnak bevezetni részben a stresszhatás mérséklése érdekében azt az intézkedést, miszerint a nagyforgalmú állomások forgalmi szolgálattevői hétköznap a nappalos műszakokban rendszeres időközönként egymást váltva végzik felelősségteljes, fárasztó szolgálatukat. A tizennégy állomás közül a jelenlévő forgalmi igazgató azonban csak egy állomást tudott megnevezni, azt is azért, mert az MTSZSZ soraiban helyet foglaló szolnoki főnök-helyettes erről az örvendetes tényről tájékoztatta a válasz elől kitérni igyekvőket. Izgatottan várjuk a többi 13 állomásról szóló helyzetjelentést. Több mint egy hónapja kezdeményeztük valamennyi forgalmi csomópont vizsgálatát annak érdekében, hogy ne maradhassanak rejtve az olyan ügyek, mint amilyen a Déli pályaudvaron is megesett. Tudvalevő, hogy az általunk kezdeményezett, és Lipusz Ferenc által soron kívül elrendelt vizsgálat több mint hárommillió forint visszatartott munkabér kifizetésére kötelezte Barcza László állomásfőnököt, ami mintegy nyolcvan kárvallott munkatársát érinti. A jelenlevő Csontos Endre kategorikusan megtagadta az ezidáig meg sem kezdett vizsgálatok folytatását, azonban a humánpolitikai igazgatóasszony utasítására kénytelen volt engedni, ezért Hegyeshalom, Szolnok és Kaposvár állomásokon soron kívüli vizsgálatra kerül sor. Csak nem tartanak valamitől?
Ismét szóba hoztuk a létszámnorma kérdését a Nyugatiban nemrég bekövetkezett balesettel összefüggésben. Ahol annak ellenére, hogy 1+1 főt ír elő az állomási végrehajtási utasítás csupán egy tolatásvezető irányította annak a szerelvénynek mozgását, amely végül az ütközőbakot áttörte. A helyettesítési díjat ezekben a munkakörökben a Forgalmi Igazgatóság nem engedi kifizetni, csak azt engedi meg, hogy a tolatási mozgások biztonságos végzésére alkalmatlan rádiókat legyen kénytelen használni a tolatásvezető. A forgalmi igazgató szavait hallva megkérdőjeleződött bennünk az április 10-re tervezett bizonyítási kísérlet jogossága, mivel a szakma jeles képviselője gyakorlatilag ítéletet hirdetett tolatásvezető tagtársunk fölött. Az sem zavarta, hogy a vizsgálat még javában tart, és egyébként tagtársunk az állomás vezetésének nyilatkozata szerint munkáját – amióta csak ismerik – kifogástalanul végzi, mindig lehet rá számítani, a baleset napján pedig pihenőnapján vállalt szolgálatot, hogy szolgálja a vasutat. Köszönet helyett ezt kapta. Persze, a koncepciós perek nem ismeretlenek a kontinens ezen pontján, nyilván a forgalmi igazgató is megcsontosodott abban a tudatban, hogy minden balhét a munkavállalóra célszerű ráhúzni. Heves felszólamlásában egy mentő körülményt se volt képes kiizzadni kollégája mentségére, gratulálunk. Pedig lett volna mit hozzátenni. Az ÁVU-kat ugyanis a Forgalmi Igazgatóság a bevezetés előtt jóváhagyja, és nyilván tudomásuk volt arról, milyen technológia alapján tolatnak vasárnap. Kár, hogy a forgalmi igazgató pár hónappal nyugdíj előtt nincs békében a világgal.
Nem csitulnak a hullámok a menesztés visszavonása kapcsán. A MÁV ZRt-nek nem csak a lázadó angyalokkal kell megküzdeni – itt a MÁV Start Igazgatóságára gondolunk, akik „teremtőjük” ellen fordultak, mivel nem hajlandóak több tízmilliárdos veszteséggel terhelt üzlet terv-tervezethez a nevüket adni – hanem szakszervezetünkön túl még a MÁV Start menedzsmentjével is, akik szintén nem hajlandóak egy átgondolatlan intézkedést végrehajtani. Nevezetesen azt, hogy a személyszállító vonatok menesztési kötelezettségét majdhogynem teljeskörűen kiterjesszék a jegyvizsgálókra. A forgalmi igazgató – feldúlva attól, hogy korábbi intézkedése, melyet parancskönyvi intelmekkel bástyázott körbe, visszavonásra került – anarchiába süllyedő cégnek aposztrofálta a MÁV ZRt-t, és anarchistának mindazokat, akik e kiváló intézkedését nem hagyták beteljesülni. Egyébiránt a visszavonás érdekében a MÁV ZRt. vezérigazgató-helyettese tett lépéseket. Aki ezek szerint anarchista. A VDSzSz az F1-es, F2-es utasítások bevezetését követő hiányosságok miatt levélben fordult a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetőjéhez, melyet a linkre kattintva olvashattok el.
