Életmentő korkedvezmény
A nyugdíjrendszer az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül: a jogalkotó egyre kevésbé tesz kivételt a nyugdíjba vonulást illetően. A korhatár előtti ellátás egyik leggyakoribb fajtája a korkedvezményes nyugdíj, ami az év végéig marad fenn. Többek között november 21-én a kétéves "hosszabbítás" érdekében is tüntetünk.
El kell érni, hogy a kormány az érdekképviseletekkel mielőbb korszerű szabályrendszert dolgozzon ki a korkedvezményes nyugdíjazás további alkalmazására. Ez azt is jelenti, hogy új munkakörök is bekerülhetnének a korkedvezményre jogosultak közé - például a kocsivizsgálók, a pályamunkások, a raktárnokok. Tehát mindazok, akik nagyon kedvezőtlen körülmények között kénytelenek dolgozni. Emiatt náluk jóval nagyobb az egészségügyi kockázat is, így nem túlzás a korkedvezmény meghosszabbítását és kiterjesztését életbevágóan fontos ügyként kezelni. Épp ezért a demonstráción való részvétel azok számára is fontos, akik erre már hosszú évek óta - mindeddig hiába - várnak. A korkedvezmény számukra - és más munkakörök dolgozói számára - is járna.
A korkedvezményes rendszer évtizedekkel ezelőtt alakult ki eltérő egészségvédelmi, munkabiztonsági szabályozás mellett. A korengedménynél lényegesen bonyolultabb rendszer alapját egy munkaköri jegyzék képezi, mely tartalmazza a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkaköröket. Az ilyen munkakörben dolgozók annyi évvel korábban igényelhetik korhatár előtti ellátásukat, ahány év korkedvezményt szereztek. Eredetileg 800 kedvezményezett munkakört tartalmazott a lista, mely alapján közel 600 munkáltató 222 munkakörben foglalkoztatott mintegy 50.000 munkavállalót. A munkavállalók majdnem 70%-a közúti és vasúti járművezető, jegyvizsgáló munkakörben dolgozott. Az egészségügy aránya közel 7%. A korkedvezményes nyugdíj rendszere a jelenlegi szabályok szerint 2014. december 31. napjával szűnik meg.
Korkedvezményre – a jelenlegi állás szerint 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Ezen munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. sz. melléklete tételesen tartalmazza. 2007. január elsejétől a munkáltatók 13%-os többlet járulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre való jogosultságot! Ez azt jelenti, hogy az ellátás a költségvetést (Nyugdíjbiztosítási Alap) nem terheli.
Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 évi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, továbbá aki legalább 6 éven át 100kPa-nál nagyobb nyomású légtérben (üzemben) tevékenykedett. Ez a mérték férfiak esetében minden további 5, nők esetén 4, nagynyomású légtérben dolgozóknál pedig 3 évenként további 1 évvel emelkedik.
Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya kiterjed az üzemre, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik. Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.
A hatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI.tv. rendelkezései szerint (355.§) a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, a kérelemben megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól mentesítheti, ezesetben a megszűnés időpontjától a munkakör korkedvezményre nem jogosít.
A cikk elkészítéséhez Dr. Kéri Ádám írását is felhasználtuk.
