Szövetség: Eljött az összefogás ideje
"Erősebb lesz a munkáltatóra gyakorolt nyomás, ha egy húszezer fős szakszervezet egy állásponton van, mintha két tízezres lenne esetleg egymással szembeállítva, megosztva." A VSZ és a VDSzSz közötti Szövetségről a két szakszervezet elnöke beszélt.
A Vasutasok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöksége szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a vasutas munkavállalók érdekében a korábbi versengés helyett a jövőben az együttműködést választják. A Szövetség célja, hogy a két szakszervezet a helyi, vállalati, ágazati, vagy nemzetközi kérdésekben, az érdekvédelmi munka hatékonyabbá tétele érdekében közösen, és eredményesebben léphessen fel. A szándéknyilatkozatot a VSZ és a VDSZSZ vezető testületeinek kell majd jóváhagynia. A szövetségről a két szakszervezet elnökét: Papp Zoltánt és Gaskó Istvánt kérdeztük.
- Mit jelent a Szövetség?
Papp Zoltán: Azt jelenti, hogy valakivel szövetkezek valamely cél érdekében. Egy érdekvédelmi elnöknek nem lehet más célja, mint hogy a munkavállalók, a tagság érdekeit eredményesen tudja képviselni, és a maximumot tudja kihozni az érdekükben.
Gaskó István: Azonos érdekkörbe tartozó emberek szervezeti, szakszervezeti összefogását jelenti. Az összefogás pedig nem csupán szóbeszédet jelent, hanem érdemi együttműködést egy integráló szervezetben, egy szövetségben.
- Miért pont a VSZ és a VDSZSZ között jöhet létre a szövetség?
P.Z.: A Vasutasok Szakszervezete alapszabályában is szerepel, hogy fellépünk a szakszervezeti mozgalom megosztottsága ellen. A programunkban az áll, hogy keresünk és támogatunk minden kapcsolatot, amely erősíti az összefogást. Más szövetségekről is tárgyalunk, de kétségtelen, hogy a vasúti érdekvédelem területén a VDSZSZ a másik meghatározó erő, amely hozzánk hasonló munkavállalói kört képvisel. Ezért volt természetes számomra, hogy a két szakszervezet között évek óta fennálló ellentétek ellenére is keressük az együttműködés lehetőségeit.
G.I.: Mert ebben a két szervezetben volt erre fogadókészség. Több évvel ezelőtt Márkus Imre elnöksége idején a VDSZSZ ezt kezdeményezte, de az akkori vezetés nem volt rá fogékony. Simon Dezső elnöksége idején is próbálkoztunk, de az se hozott eredményt. Most úgy látom, hogy a VSZ kezdeményezésére beindult folyamat túllépett a korábbi szakaszokon. Immár írásos szándéknyilatkozatot tettünk, melyet a két elnökség jóváhagyott, és a döntéshozó testületek számára elfogadásra ajánlott.
- Hogy helyes a kérdés: Liga vagy MSZOSZ, avagy Liga és MSZOSZ?
P.Z.: Számomra az a kérdés, hogy mikor fog össze az MSZOSZ, a Liga, az Autonómok, és a többi konföderáció, ennek így kell történnie. Lehet, hogy ez ma még álomnak tűnik, de meggyőződésem, hogy az elmúlt húsz év után itt valaminek történnie kell. Szerintem eljött az összefogás ideje.
G.I. Az is lehet, hogy okafogyottá válik a kérdés, mert elképzelhető, hogy a Liga és az MSZOSZ között is megindul valamiféle formalizált együttműködés. A konföderációk kooperációjára tett kísérlet eddig már kétszer vallott kudarcot, így nem hiszem, hogy harmadjára is meg lehetne próbálni. De, ha a két konföderáció képes lenne egy ernyőszervezetet összehozni és nyitva tartani mindenki más előtt, akik megismerve a belépés feltételeit, a működés struktúráját, eldönthetnék, hogy csatlakoznak, vagy sem ehhez az új formációhoz. Mindenesetre a két vasutas szakszervezet, mint a két konföderáció meghatározó szervezetei által tett mostani lépés esetleg befolyásolhatja a többiek ilyen irányú szándékát.
- Hogyan érvényesülhet az autonómia a szövetségen belül?
P.Z.: Nem hiszem, hogy bármi akadálya lenne annak, hogy ki-ki a saját értékeit tovább vigye a közös cél érdekében. Fontos az összefogás, de az is, hogy megőrizzük azt a különbséget, ami lényeges a számunkra.
G.I.: Abszolút mértékben autonóm marad mindenki. Csak amiben közös az álláspontunk, azt tesszük a szövetségbe. Remélem, hogy egyre több dolog kerül ebbe a körbe, és egyre kevesebb az önálló jogi személyű szakszervezetekbe.
- A két szakszervezet elnökségén belül nem volt egységes a Szövetség támogatása. Akik ellenezték, mit mondtak, és önök mivel érveltek?
- P.Z.: A VSZ demokratikus, így vitatkozva döntő szervezet. Ez évtizedek óta így van. Így nem meglepő, hogy ebben a kérdésben is vita van. Akik azt mondták, hogy igen, hozzátették, hogy de…, de hiányzik a bizalom. És akik azt mondták, hogy nem, azok is hozzátették, hogy de…, de nincs más lehetőség, mint az összefogás. Szóval a bizalom a kulcsszó ebben a kérdésben. Megértem a vezető társaimat és a tagságot is, hiszen az elmúlt években sikerült olyan bizalmatlanságot kelteni a vezetéstől egészen a tagság szintjéig, amit most kellene megváltoztatni. Én szívesen teszek erre kísérletet.
G.I.: A VDSZSZ-nél legtöbben a megromlott viszonyra hivatkoztak. Talán ez volt a legmarkánsabb ellenérv. Aki persze arra hivatkozik, hogy megromlott a viszony, az szerintem nem távlatosan gondolkodik, hanem napi konfliktusokban, ami nem szerencsés.
- Milyen konkrét terveik vannak?
P.Z.: A szakszervezetek célja mindig az volt, és ezután is az kell, hogy legyen: hatékonyan tudja képviselni a munkavállalók érdekeit. Ennek egyik fontos pillére a taglétszám. Ha együttesen lépünk föl, akkor ez a pillér erősebb. Van mit tennünk: gondoljunk a Munka Törvénykönyve folyamatban lévő vitáira, a vállalatcsoportnál a kollektív szerződésekre, vagy akár az utazási kedvezmények tervezett megvonására. Szóval bőven lesz közös dolgunk.
G.I.: A legfontosabb létrehozni a jogi személyiségű ernyőszervezetet, a szövetséget, és fontoljuk meg, melyek azok a kérdések, amelyek már most integrálhatók, például a nemzetközi kapcsolatok területén. Mindkét szakszervezet tagja ugyanannak a nemzetközi szervezetnek. Ha egyetértünk, akkor Brüsszelben a közös álláspontot egy képviselő is el tudja látni. Fele költség, dupla hatékonyság. Így a föllépés is erősebbnek látszik, hiszen nem két tízezres szervezet, hanem egy húszezres lép fel. A különféle munkáltatói tárgyalások előtti egyeztetésnek is rendkívül jelentős szerepe lehet, hiszen erősebb lesz a munkáltatóra gyakorolt nyomás, ha egy húszezer fős szakszervezet egy állásponton van, mintha két tízezres lenne esetleg egymással szembeállítva, megosztva. Szerintem ezt a munkavállalói érdeket kell egységesen megjeleníteni, és nem szabad ebbe belevinni a szakszervezeti tisztségviselők külön érdekeit megjelenítő zavarokat.
- Mekkora esélyt adnak arra, hogy a szövetség tényleg létrejön?
P.Z.: Ha nem látnék esélyt arra, hogy össze tudunk fogni, akkor nem álltam volna neki. De százalékot mondani nem tudok. Azt gondolom, a következő hónapok igazolni fogják, hogy ez működik. Bízom benne, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk a közös cél érdekében együttműködni. Ha ez így lesz, akkor nem lehet kérdés a további Szövetségek kialakítása sem.
G.I.: Ha a két szakszervezet demokratikusan működik, akkor a többségi álláspont érvényesül. Hiszem, hogy ebben a kérdésben is így történik, és a két szakszervezet elnökségének akarata olyan erős befolyást jelent majd, hogy a szövetség létrejön. Ez a közeledés végső soron a vasutasság érdeke is. Ebben nincs különbség a két szakszervezet között.
-gyuricza-
(vsz.hu)
