Szeptember 10-én a MÁV-ról szóló híradások egyik fő irányvonala az Antali által írt levél kiadója elleni nyomozati cselekmény bejelentése volt. Mint a régi szép időkben. Nem a tartalom a lényeg, hanem, az hogy ellenség bújik meg orvul a soraink között. Szerintünk egyébként feleslegesen terhelik a vasútbiztonsági szolgálatot ezzel az operatív munkával, ugyanis a levél átadójának személyét csak mi ismerjük, és ezt csak kínvallatások árán árulnánk el. És, lehet, hogy akkor is csak azt mondanánk, hogy a miniszter félrelépett. (Egyébként a szolgálat is csak pótcselekvésekkel foglalkozik a vasútbiztonság tényleges problémái helyett.) Ez az ügy egyébként már rég a tragikomikum kategóriájába tartozik, hiszen az ominózus írás a Vasúti Egyeztető Bizottsági szeptember 4-i ülés óta ismert, a honlapunkon olvasható, a VDSzSz sajtótájékoztatóján pedig minden érdeklődő számára hozzáférhetővé vált. Fura, hogy az apparátus több mint egy hetes késéssel reagált a skandallumra. Ennyit a nyomozásról.

A MÁV kommunikációja pedig egészen egyszerűen botrányos, ahogy a múltban is az volt. Akkor, amikor a sötét szinű zubbonyukat lassan levedlő vasúti verebek is már napok óta arról csiripelnek, hogy dúl a "Rózsák háborúja"a MÁV háza táján Andrássy és Heinczinger csapatai között. A vasutasok azonban ebben a harcban szép lassan elhullanak.

Eközben a szóvivő ártatlan mosollyal tekint a kamerákba, és azt mondja, hogy a MÁV-nál mindenről szó esik, leszámítva az uralkodó személyi kérdését. A helyzet ehhez képest az, hogy tudomásunk szerint hetek óta tart a politikai párbaj arról, hogy a hatalmon lévő szekértáboron belül ki legyen a domináns hím. Vélhetően előbb-utóbb eldől.

Azt azonban szükséges megjegyezni, hogy a MÁV-nál az elnök-vezérigazgatói státuszok rövid idő után, dicstelen véget értek. A szóvivő pedig ha képtelen arra, hogy a mondataiból legalább pár szó hihető legyen, jobban tenné, ha inkább hallgatna. Viszont jó lenne már arról olvasni, hogy az évtizedekig tartó elhanyagolás után mikor kezdődik meg végre - akár hatósági, akár kormányzati utasításra - az a tevékenység, aminek eredményképpen a mellékvonalak hátránya megszűnne a közúti közlekedéshez képest. És a legalább 60-80 km/h-s pályasebesség eredményeképpen a jelen kor elfogadható szintjére jutna a menetidő.

Jó szelet kívánunk mindehhez!