Nem kétséges: sztrájkolni kell - kollektív munkaügyi vita volt - 2009. április 28.
Továbbra sem tartja a MÁV ZRt. egyik igazgatósági tagja sem elég méltónak a vasutasokat arra, hogy sokadik kérésünknek megfelelően legalább egy kollektív munkaügyi vita erejéig aláereszkedjen a magaslatokból, és mondjuk pár szó erejéig tájékoztassa a szakszervezetünket a várható córeszről.
A kollektív munkaügyi vita április 27-i fordulóján megkérdeztük a munkáltatókat: mit tettek annak érdekében, hogy a mocsárból legalább kijjebb lábaljon a vasút. Úgy tűnik, a cégek képviselői némasági fogadalmat tettek, hiszen hosszú, kínos csönd követte kérdésünket, amiben tisztán kivehető volt, ahogy egy légypár szárnyai összeakadtak a fajfenntartási tevékenység közben.
Külön említésre méltó a MÁV-Gépészeti ZRt. képviselőjének hozzáállása, aki azt akarta, hogy írjuk le követeléseinket. Ezek szerint fogalma sincs semmiről, ami elég luxus ahhoz képest, hogy már hány sztrájkon vagyunk túl.A kollektív munkaügyi vita április 27-i fordulóján megkérdeztük a munkáltatókat: mit tettek annak érdekében, hogy a mocsárból legalább kijjebb lábaljon a vasút. Úgy tűnik, a cégek képviselői némasági fogadalmat tettek, hiszen hosszú, kínos csönd követte kérdésünket, amiben tisztán kivehető volt, ahogy egy légypár szárnyai összeakadtak a fajfenntartási tevékenység közben.
A többi munkáltató felől érkező pillantások össztüzében ugyan kissé javult emlékezőtehetsége, majd beszédesebb lett arra a felszólításunkra, hogy távozzon, ha ennyire nincs tisztában azzal, miért üldögél hónapok óta a kollektív munkaügyi vitán. Az arrogancia-nagydíjas Kun Tamás – mert ki másról lenne szó – ezt követően bejelentette, hogy nem kívánja teljesíteni követeléseinket, mivel nincs rá forrása. Ez az érv azért kínos, mivel a Gépészet menedzsmentje az elmúlt időben folyamatosan csak duzzad, a csapatban már egy főmérnök is helyet kapott. Kun Tamás magatartásával kétséget nem hagyott afelől: a cég menedzsmentje sztrájkot akar, ennek bekövetkezése azonban az ő személyes felelőssége.
A Startnak állítólag teljes szellemi kapacitását leköti, hogy követeléseinket teljesítse. Hát, mint mondjunk: elég szegényes lehet a felhozatal, ha ez ennyi diplomás erőforrást leköt.
Ugyanakkor Császárszálláson továbbra sem állnak meg a vonatok, az illetéktelenek – köztük az NKH munkavállalói – továbbra is jogosulatlanul használják azt a menetkedvezményt, amit május 31. után már a vasutasok – többek között a gépészek és a mozdonyvezetők – se használhatnak.
Az NKH ugyanakkor arra szólította fel a Pályavasút vezetését, hogy mérjék meg a túlsúlyos tehervonatokat. Ezzel bebizonyosodott: igazunk volt, amikor több alkalommal az Üzletág hatáskörébe tartozónak mondtuk ezt a tevékenységet, aminek hiánya gyakorlatilag versenyhátrányt teremtett az akkor még MÁV tulajdonban lévő MÁV Cargo ZRt-nek. Mert hát a magán vasúttársaságokról van szó.
A MÁV vezetését felszólítottuk arra, hogy emeljék fel szavukat a kormány vasutasokat érintő megszorításai ellen. A válasz derűs nevetgélés volt, ami ismét egyet jelent azzal, hogy a vasutasokra marad a vasút megmentése. Nem kétséges, sztrájkolni kell.
2009. április 27.